Mély fájdalommal búcsúzunk Zsigovits Edittől, a Magyar Újságírók Közösségének tagjától, aki 2026. április 30-án, otthonában váratlanul elhunyt.
Zsigovits Edit egész életét a hivatásának szentelte. Már fiatalon, mindössze 21 évesen csatlakozott a Magyar Nemzet szerkesztőségéhez, ahol külpolitikai újságíróként dolgozott egészen nyugdíjazásáig. Munkáját elhivatottság, pontosság és mély emberi érzékenység jellemezte. Kollégái nemcsak szakmai tudását, hanem emberségét és megbízhatóságát is nagyra értékelték. Pályájának indulásában fontos szerepet játszott Kocsis Tamás, akivel életre szóló barátság kötötte össze.
Edit nemcsak kiváló újságíró volt, hanem elkötelezett közéleti szereplő is. 1990-ben Pálkövén megalapította a Védegylet Pálkövéért Egyesületet, amelynek elnökeként fáradhatatlanul dolgozott a Balaton természeti értékeinek megőrzéséért és a helyi közösség érdekeinek védelméért. Kezdeményezései, aláírásgyűjtései, valamint a helyi önkormányzattal való együttműködése mind azt a célt szolgálták, hogy a térség megőrizze eredeti, emberközeli arculatát. Bátor kiállása és jogi küzdelmei példát mutattak mindazoknak, akik hisznek a közösség erejében és a természet védelmének fontosságában.
Barátai számára Edit nemcsak inspiráló személyiség, hanem hűséges társ is volt. Kapcsolatait gondosan ápolta, figyelmes, szeretetteljes jelenléte sokak életét gazdagította.
Hiánya különösen fájó azok számára, akikkel együtt dolgozott és küzdött. Előrelátása, határozottsága és tárgyalókészsége pótolhatatlan veszteség a közösség számára, amelynek jövőjéért az utolsó pillanatig felelősséget érzett.
Zsigovits Edit emlékét tisztelettel és szeretettel őrizzük. Élete és munkássága maradandó nyomot hagyott mindazokban, akik ismerték, és mindabban, amiért dolgozott.