( A laudációt elmondta: Rideg István )
A Mesterszállási Falufigyelő főszerkesztője küldetéses, ízig-vérig lokálpatrióta ember. Megvan a felkészültsége, az akaratereje, a stílusa, a tudása, a folyton égő lelkiismerete. A veszélybe került nagykunsági kultúra megőrzésért harcol a tollával. Ötvennégy éves, hithű katolikus.
A népi írók utóda-rokona. Próbálkozásait kezdettől fogva a „népben, nemzetben” való, Veres Péter-i felelősségteljes gondolkozás jellemzi, amikor értékeket keres és mutat fel, erkölcsi tisztásokat, igaz embereket, helytállásokat. Együtt érző szíve mindig a kifosztottaké és földönfutóké.
Kovács János éppen húsz éve szerkeszti alázattal egy faluban, Mesterszálláson a Falufigyelőt, a havi lapot, és ahogy …
A Magyar Újságírók Közösségének Nyilatkozata
A Ringier-Axel Springer óriásfúzió bejelentése jelzi, hogy a hazai sajtó jelentős részét érintő döntések továbbra is külföldön születnek meg, előzetes egyeztetés, a hazai szereplők megkérdezése nélkül, egyértelműen a külföldi tulajdonosok piaci érdekei alapján. Az itthon eddig nem látott méretű médiabirodalom megalakulása a magyar újságok és újságírók kiárusításának újabb fejezetét nyithatja meg.
A külföldi tulajdonlású megyei és kistérségi napilapok újságírói már évek óta folyamatosan erősödő szorításban és kiszolgáltatottságban dolgoznak. A pályatársak jelzései szerint mindenik kiadónál sorozatban hozzák az újságírókat hátrányosan érintő döntéseket. Most a WAZ-lapoknál (Pannon Lapok Társasága …
A laudációt elmondta: Szerető Szabolcs
Erre az elismerésre szokás azt mondani, kijárt már a díjazottnak. Másként fogalmazva: ideje volt Megyeri Dávid kitüntetésének. Ideje, hiszen Dávid évtizedek óta újságírással keresi a kenyerét, s a munkahely ugyan néha változott, de az értékrend, a kereszténység, a klasszikus műveltség alapján álló európai konzervativizmus, a szabad, független és polgári Magyarország – melynek a legszebb ünnepére készülünk – melletti kiállása jottányit sem az eltelt időben. Ezt pályatársai közül kevesen mondhatják el magukról. Ha azt firtatjuk, honnan ered ez a konok hűség, a jellem után alighanem a családi …
Elmondta: Kósa Csaba
Egyéni látásmódú fotóművész és fotóriporter, Vidék-Magyarország életének hiteles és fáradhatatlan képi krónikása.
1940. július 5-én született Siklóson, ahol édesapja járás főszolgabírója volt. 1944-ben a nyilasok internálták őt, majd 1945-től a kommunisták tették lehetetlenné az egész család életét.
Pályakezdése igen nehéz volt tehát. A pécsi Széchenyi Gimnáziumba szó szerint „besírta” magát. Itt érettségizett 1958-ban jeles eredménnyel. Továbbtanulásról szó sem lehetett „minősítése: osztályidegen”.
Fényképész lett, 1960-ban letette a szakmunkásvizsgát, 1965-ben mestervizsgát tett. A Baranya Megyei Fényszöv. Fotoriport Irodájában dolgozott, mellette külső munkatársa „tudósítója” volt a Dunántúli Naplónak és az Esti Pécsi …