Emlékezzünk »
A Csonka ház
Az egyik hétvégen, szombaton – ritka pillanat -, a budai Bartók Béla úton nyitva találom a Csonka János Múzeumot. Kihasználom az alkalmat.
Kivételes szerencsémre odabenn találom Csonka Líviát, Csonka János még élő unokáját.
Magas, vékony hölgy, nyugdíjas nyelvtanárnő: kedvesen, finom humorral vezet végig a kiállított gépek között. De valami zárkózottságot érzek rajta. Valami megilletődöttséget.
Végtére is a Csonka házban vagyunk, abban a három emeletes Bartók Béla úti polgári házban, amelyet a nagyapja álmodott meg, amelyben a Csonkák éltek, amelyben az édesapja, Csonka Pál is lakott, s amelyben ő maga meglátta a …
Szemle »
Van nekem egy 1848-ban kinyomtatott Nemzeti Dalom – fakszimilében. Amikor kézbe veszem, mintha felzúgna az időrengeteg. A vers alatt Petőfi Sándor kézírása – fakszimilében, természetesen ez is. De hát mégis csak az ő tollvonása: „Az 1848-iki marczius 15-én kivívott sajtószabadság után legeslegelőször nyomtatott példány, s így a magyar szabadság első lélekzete.”
Nézem a hasonmás nyomdai oldalt, hatalmas ereje van rajtam. Visz, röpít az időben, vissza, abba a régi márciusba. Mert mire másra is vágyunk, mióta eszméltünk: bár ott lehettünk volna mi is március idusán, a márciusi ifjak között!
Azon a nagy napon …
Emlékezzünk »
A Csonka ház
Az egyik hétvégen, szombaton – ritka pillanat -, a budai Bartók Béla úton nyitva találom a Csonka János Múzeumot. Kihasználom az alkalmat.
Kivételes szerencsémre odabenn találom Csonka Líviát, Csonka János még élő unokáját.
Magas, vékony hölgy, nyugdíjas nyelvtanárnő: kedvesen, finom humorral vezet végig a kiállított gépek között. De valami zárkózottságot érzek rajta. Valami megilletődöttséget.
Végtére is a Csonka házban vagyunk, abban a három emeletes Bartók Béla úti polgári házban, amelyet a nagyapja álmodott meg, amelyben a Csonkák éltek, amelyben az édesapja, Csonka Pál is lakott, s amelyben ő maga meglátta a …
Médiavilág »
PETŐFI SÁNDOR SAJTÓSZABADSÁG-DÍJAT KAPOTT:
KŐSZEGHY ELEMÉR, A KÁRPÁTI IGAZ SZÓ FŐSZERKESZTŐJE,
MEGYERI DÁVID, A MAGYAR NEMZET FŐMUNKATÁRSA,
TARICS PÉTER, A DUNA TELEVÍZIÓ ÉS A KAPU MUNKATÁRSA
LANT ÉS TOLL-DÍJAT KAPOTT:
HARDI PÉTER, A SZABAD FÖLD FŐMUNKATÁRSA,
KOVÁCS JÁNOS, A MESTERSZÁLLÁSI FALUFIGYELŐ FŐSZERKESZTŐJE,
WINTERNITZ FERENC FOTÓMŰVÉSZ, FOTÓRIPORTER
Budapest, 2010. március 12.
Laudációk »
Nem baj az, ha szerzel egy papírt az újságíró iskolában, döntötte el a kérdést a főnököm. A református egyház sajtóosztályán dolgoztam akkoriban. Korábban ugyan egyháztörténész szerettem volna lenni, de ebből csak annyi valósult meg, hogy a teológia elvégzése után nem gyülekezetbe helyeztek, hanem irodába. Ez volt a halálom.
Rendszerváltó évek voltak már ezek, az Andrássy (bocs, akkor még Népköztársaság) úti székházban is alig győzték a szellemet a palackba tuszkolni, mi, leendő sajtómunkások ugyanis nagyon hittük, hogy létezik olyasmi, mint független sajtó, véleménynyilvánítási szabadság, egyebek. Nem is értettem, miért húzzák ki a …
Laudációk »
(A laudációt elmondta: Kaiser László)
Az 1960-ban született, ötvenéves, Ungváron élő és tevékenykedő Kőszeghy Elemér újságíró, költő a kárpátaljai kulturális élet jelentős és meghatározó alakja, ugyanakkor tevékenysége túlmutat a régión, mondhatni híd szerepet tölt be a határon kívüli területek és Magyarország között. Tollforgató és organizátor: magas szinten teszi, amit tenni kell: helyben szolgálja a helyi közösség, tehát az egyetemes magyarság, a nemzet érdekeit.
Több évtizedes munkásságának két alappillére van: a költészet és az újságírás. Költőként is maradandót alkotott, ezt nem csupán három kötete és tagsága a Magyar Írószövetségben bizonyítja, hanem az Írószövetség …
