Nívódíjas a Kecskeméti Lapok

kecskemetilapok.hu, 2008. december 17. 15:57

A Magyar Újságírók Közösségének nívódíját vehette át a napokban a Kecskeméti Lapok Kiadó szerkesztősége. A rangos elismeréssel a vidéken működő szellemi műhelyek egyre növekvő szerepére irányítja a figyelmet az egyik legnagyobb hazai újságíró szakmai szervezet. A díj átadásával egyben az újságírók birtokba vették a közösség új székházát is, mely méltó helyszíne lesz egy értékteremtő munkának.

Szerkesztőségünk elsőként vehette át a Magyar Újságírók Közösségének (MÚK) újonnan alapított elismerését. A díj a Magyar Hírmondó nevet viseli, emléket állítva a Ráth Mátyás által 1780-ban alapított első magyar nyelvű hírlapnak. Kósa Csaba, a MÚK elnöke elmondta, hogy minden évben egyszer egy vidéken működő lap szerkesztőségének szeretnék odaítélni a nívódíjat. Kiemelte, hogy sok a főváros határain kívül működő szerkesztőség ma is igazi szellemi műhelyként működik. Ebben az egyre inkább elértéktelenedő, kiüresedő, sivár világban az újságírók lehetnek azok, akik felnyitják az emberek szemét, mert rossz irányba halad a társadalom. Ebben a küldetésben a vidéki szellemi műhelyek kaphatnak igazán hangsúlyos szerepet. Éppen ezért a nívódíj kitüntetettje mindig egy olyan szerkesztőség lesz, amelyik az igazságot, az értékeket keresve, új hazát teremtve szolgálja olvasóit. Kósa Csaba szerint, a Kecskeméti Lapok nem csak a vidéken működő újságok közül emelkedik ki szellemiségével, színvonalával, hanem felveheti a versenyt a az országos lapokkal is. A rangos elismerést kiadónk ügyvezető igazgatója, Mészáros László, és Haág Zalán főszerkesztő vette át. A díjátadón a THÉBA Művészeti Szakközépiskola növendékei adtak műsort, melyben az intézmény alapítója, Andor Éva operaénekes is fellépett. A díjátadó egyben a Magyar Újságírók Közösségének székházavatója is volt, ugyanis új helyre költözött a szervezet. A Bartók Béla utcai patinás épületet valaha Csonka János gépészmérnök, feltaláló építette családjának. A lakóház nem csak a rokonságnak adott otthont, hanem a Csonka-gépgyár vezető szakemberei is itt éltek. 1956-ban aztán a politikai viszonyok menniük kellett. Később már csak, mint bérlők élhettek a Csonka fiúk az édesapjuk által építtetett gyönyörű épületben. Azonban nemcsak a lakóház, a helyszín is különleges, ugyanis ehhez a környezethez számtalan történet fűződik a magyar kultúra nagyjairól. Például a szemben lévő épület tetőterében van egy kis műterem, ott élt, alkotott, és halt éhen a zseniális festőművész, Csontváry Kosztka Tivadar. A régi kis sarki kávézó volt az egyik kedvenc törzshelye Kosztolányi Dezsőnek, és a székház közelében áll Gárdonyi Géza első szobra is. Még sorolhatnánk, hogy mennyi szál köti ezt a különleges atmoszférájú városrészt a magyar szellemi élet nagyjaihoz. Nem véletlen hát, hogy hamarosan ez a terület válik Buda új kulturális központjává, a művészet új fellegvárává. A székházat körülölelő épületekbe rövidesen nagy aukciósházak, neves galériák költöznek, és újra megnyit Kosztolányi régi kávézója is. A Magyar Újságírók Közössége az elsők között lehetett, akik új otthonra találtak itt, ezen a megannyi történetet hordozó, különleges helyszínen. A méltó elődök által kitaposott utat folytatni kell, ott, ahol egykor ők élték mindennapjaikat, és vetették papírra, álmodták vászonra, vagy éppen szedték rímbe máig is érvényes gondolataikat.