Új könyvet írt a vasi, andrásfai származású író, Kósa Csaba. Ezer szállal kötődik szülőföldjéhez, s ez legújabb művéből is kiderül. Az alábbi részletet Kozma Gábornak a szerzővel készített interjújából idézzük, mely a Vas Népében jelent meg:
- Hegyháti rapszódia – ez az új könyv címe. És a műfaja?
- Pontos műfaji megjelölést nem tudok adni. Mert mondhatnám, hogy irodalmi szociográfia, de nem az. Nem is krónika. Nem is dokumentumregény. Szociografikus és krónikás elemek, portrék, elbeszélések, intermezzók ötvözete – vallomás a szűkebb szülőhazáról. Nem tagadom, bármennyire törekedtem is az elfogulatlanságra, könyvemet átitatja a …

Kaiser László új verseskötetében egész eddigi költészete minden húrját megrezegteti, megcsillogtatja egész lírai fegyvertárát, elénk idézi – és igézi – kedvenc témáit, „vezérmotívumait”, egy kivételesen gazdag, változatos, fordulatos élet és életmű, egy különösen sokoldalú személyiség – költő, író, újságíró, kritikus, szerkesztő, dramaturg, könyvkiadó, kultúraszervező, tanár – élményeivel, tapasztalataival, tanulságaival, megszenvedett és megharcolt életbölcsességével. Szintézisteremtő az, ahogyan a lírai „intenzív totalitás” jegyében fejezi ki ellentmondásoktól és konfliktusoktól terhes, létbizonytalanságtól szorongó korunk megannyi gondját, baját, keserűségét, haragját, félelmét – egyszersmind hitét, reményét, szeretetét, megváltásvágyát jóra-törekvését. Az Álmom a csönd Kaiser László legkomorabb …

Lovas Dániel könyve négy tanulmányt tartalmaz a helyi médiáról (a bevezető írást e-könyvtár rovatunkban olvashatják). Az alábbiakban Mészáros Lászlónak (szintén tagtársunk) a könyvhöz írt előszavát adjuk közre: 
 
　„Kívánjuk a sajtó szabadságát, a censura eltörlését.” – szólt a „nemzet óhajtásainak” első pontja 1848. március 15-én. Nem véletlenül az első, a legelső kívánság volt ez már akkor is. A sajtószabadság a polgároknak a tájékozódáshoz, az igazság megismeréséhez való, veleszületett, alapvető emberi joga. Nem korlátozhatja senki és semmi, csupán más, hasonló, ugyancsak veleszületett emberi szabadságjogok.A sajtó feladata a tárgyilagos, hiteles és pontos tájékoztatás úgy, …

A 75. születésnapján sokak által megünnepelt Kányádi Sándor ma az egész magyar nyelvterületen, a legszélesebb olvasóközönség körében (de idegen nyelvekre fordított verseinek nagyszámú kötete révén sok más országban) is az egyik legközismertebb, legnépszerűbb – és klasszikusként megbecsült – alakja kortárs irodalmunknak. Több mint fél évszázadot átölelő lírája olyan vallomásos sorsköltészetként is értelmezhető, amelyben a személyiség élményi-hangulati változásai katartikus erővel sűrítik magukba és sugározzák át a sajátos székelyföldi, erdélyi és romániai (és általában az elszakított) magyar kisebbségi, sőt a teljes Kárpát-medencei és egyetemes magyar nemzeti-közösségi életérzések legmeghatározóbb fajtáit.
Ez a kis könyv ennek …

A MÚK Elnöksége 2010. május 28-án – 10 és 17 óra között – konferenciát tart Ácson, a MÚK Komárom-Esztergom Megyei Tagozatának székhelyén.
A tanácskozásra a helyi lapok MÚK-tag szerkesztői és munkatársai hivatalosak.
A tanácskozás szervezője: Szűcs Béla Albert, a Komárom-Esztergom megyei tagozat vezetője.
Képünkön: István király szobra Ács központjában
Bővebb információ a településről: acs-varos.hu

A WAZ Médiacsoport és a Nemzetközi Újságíró Szövetség idén második alkalommal fogja odaítélni a WAZ-IFJ díjat, az úgynevezett Bátorság Díjat. A díj nemes és jó célt szolgál, és nem mellékesen jó lehetőség a kollegáknak itthon és a határokon túl, hogy elismerést kapjon a munkájuk. A Bátorság Díj kiírását a mellékletben közöljük.Pályázati felhívás a Bátorság Díjra

Tagtársunk kiállításának  megnyitója a kunszentmártoni művelődési házban, 2010. május 3-án. Balról Dezső Dóra, a művelődési ház igazgatója, középen a művésznő, Mártonfi Benke Márta, jobbról Kósa Csaba, a kiállítás megnyitója.  A megnyitó szövegét Egy nő álma címmel adjuk közre.

Május 3-án nyílt meg a kunszentmártoni művelődési központban tagunk, Mártonfi Benke Márta festőművész kiállítása. Az alábbiakban közreadjuk a megnyitó beszéd szövegét:
Kezdhetném a pályamódosítással.
Régóta, 1988 óta ismerem Mártonfi Benke Mártát. Amikor megismertem, újságíró volt, a kecskeméti Petőfi Népe munkatársa. És írt egy riportot Tiszakécskéről, amely megrengette a megyét, a fél országot. Életveszélyesen megfenyegették – máig jó érzéssel tölt el, hogy a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társasággal a segítségére siethettünk. Az a Berzsenyi-díj akkor megvédte őt. Legalábbis időlegesen.
Mert aki ír, és az igazságot keresi, képviseli az írásaival, folyton-folyvást újabb akadályokba ütközik. …